A civilszervezetek sikeréért

Legyenek sikeresek a hazai civilszervezetek! Magyarországnak szüksége van a hatékony civil társadalomra.

Tippek a Facebook-on

A 'Pay it forward' (folytatás)

 

Tegnap a ’Pay it forward’ kialakulásának története volt terítéken. Most nézzük hogyan működik a gyakorlatban.

2007 karácsonyán ezer dollárt – akkori értéken 170 ezer forintot - adományozott alkalmazottainak egy bank az Egyesült Államokban. Ámde nem azzal a céllal, hogy karácsonyi külön juttatásként hanem, hogy adományozzák el.

A dolgozók nem költhették saját magukra a pénzt, családjukra, vagy - a trükköket kizárandó - banki kollégáikra, azok családjára, hanem csakis olyanokra, akiknek nagy szükségük lehet az adományra. Erre fél évük volt.

A pénzintézetnek akkor több mint 500 dolgozója volt. Gondolhatjuk, hogy összesen igen jelentős adomány volt ez a cég részéről. A részmunkaidőben foglalkoztatottak ugyanakkor „csak” 500 dollárt kaptak. A bank arra kérte alkalmazottait, hogy jótéteményüket vegyék fel videóra.

Az első évben a munkavállalók egyénileg de volt hogy mással összefogva (például kollégákkal vagy üzleti partnerekkel) kerestek helyi vagy regionális támogatandó ügyeket. De arra is számtalan példa volt, hogy rászoruló  (leggyakrabban beteg) személyekhez jutott el a pénz. Sok esetben még saját adománnyal is kiegészítették az összeget az alkalmazottak vagy a hozzájuk betársulók. Így már az első évben is a bank fél millió dollárja 600.000 dollárra egészült ki. Mára a bank 'Pay it forward' metódusán keresztül több mint 2 millió dollár hasznosult a közjó érdekében.


Egy légzési nehézségekkel küzdő kisgyermek műtétjére 10 500 dollár jött össze 12 alkalmazott révén.

2009-ben a bank további lendületet adott a programnak azáltal, hogy a munkavállalóinak egy plusz szabadnapot és egy 200 dolláros ajándékkártyát adott. Mindössze annyi volt a feltétele, hogy azt a napot a családjukkal és barátaikkal töltsék el és a pénzt ezen alkalomkor költsék el.

Mi ennek a programnak a haszna? A bank életét átszövő, szinte egy egész évet átölelő tradícióvá vált a jótékonykodásról való felelős gondolkodás. Sokan gondosan megtervezik mely ügyekre adományozzanak. Ráadásul a bank közvetlen környezetére (a közösségre, ahol tevékenykednek) is pozitív hatással van ez a tevékenység. A támogatottak köre igen széles: iskoláktól kezdve egyházi szervezeteken keresztül az állatvédő szervezetekig bezárólag a civil szféra szinte minden szegmense támogatáshoz jut így. Ezzel biztosítva van, hogy ne néhány felsővezető döntéshozó egy-két ügyet válasszon: valószínűleg jobban megvalósul az adományozott pénz allokációja és a szubszidiaritás elve is jobban érvényesül.
De a támogatások fokozatosan már 22 államba eljutottak. Sőt, már más országokat is elértek a lelkes banki dolgozók.


Támogatás a haiti földrengés károsultjai részére

A bank által létrehozott honlapon még több tényleg megható videó található.

Így is működhet és fejlődhet a helyi közösség.

Címkék: amerika bank ötlet adomány év vége pay it forward

Szólj hozzá!

A 'Pay it forward'

 

A karácsony előszobájában állva mi is egy olyan kampányt kerestünk, amely érinti is valamelyest a témát.

Talán sokan ismerik a Magyarországon A jövő kezdete címmel mozikba került filmet. A lényege röviden: A film főszereplője egy iskolás kisfiú, aki igen komolyan veszi a társadalomtudomány órán kiosztott házi feladatot. A tanár egy rövid, de lényegre törő feladatot megoldását kéri a gyerekektől: próbálják a világot jobbá tenni. Trevor ezt nagyon komolyan veszi, és kitalál egy módszert, egy fordított piramisjátékot: három embernek nyújt komoly segítséget, és megígérteti velük, hogy ők is hasonlóképpen járjanak el másokkal. Ez a film alapja és ez indított később egy mozgalmat is, mely világszerte nagy sikernek örvend.
(A film egyébként itt teljes egészében megnézhető.)


Először a jelenség történetét mutatjuk be, majd a folytatásban kitérünk arra, hogyan is valósítható meg konkrét adományozási formájában.
Az egy szívesség másnak való visszafizetése az antik görög író, Menandrosznak Dyskolos című művének fő vezérfonala. Az irodalmi mű azonban nem maradt fenn és elenyészett. 1957-ben leltek rá újra, de a koncepciót időközben mások újra feltalálták.
Többek között első dokumentált anyagként felbukkant Benjamin Franklin levelezésében a XVIII. században egy kölcsönadott összeg más rászorulónak való „visszafizetése” kapcsán.
1916-ban a konkrét kifejezés is megjelenik L. H. Hammond egyik regényében. Eredetiben: „You don't pay love back; you pay it forward.”
A következő évtizedekben egyre gyakrabban jött elő ez a gondolat. Volt, hogy anonim alkoholista száját hagyta el (és vált híressé) a megmentőinek szánt dicsérő mondat, amely valahogy így hangzik: „Lehetetlen visszafizetni azt, amivel segítettek rajtad. Így keresel valakit, akinek ezt >továbbfizetheted<.”
A spanyol polgárháború nélkülözéseinek hatására a negyvenes években már a jelenség első intézményesült csírái (szó szerint is értve) jelentek meg. A Heifer Alapítvány azóta is működtetett modellje az éhező szegényeken próbál segíteni. Vetőmagok és haszonállatok adományoznak azzal a kikötéssel, hogy a termésből származó vetőmagokat és az állatok utódait tovább kell adni más rászorulóknak. Legjobban talán az „Adj egy embernek halat, s jóllakik egy napra. Tanítsd meg halászni, s élelemmel látod el egy életre.” mondással jellemezhető ez a tevékenység.
Számos irodalmi műben felbukkan a kölcsön másnak való továbbfizetése, mint gondolati csavar a XX. században. Többek között a már a bevezetésben említett, 2000-ben kiadott és megfilmesített regény is erre épül.
De van egy magyar vonatkozású emlék is erről a cselekedetről. Erdős Pál, a Harvard Egyetem matematika professzora egy tehetséges, ám szegény diákon segített, annak tandíjának befizetésével. Mikor a diákja évek múlva – természetesen diplomával a kezében – jelentkezett a professzornál, hogy visszaadja a kölcsönt, az idős tanár csak annyit mondott: keressen egy hasonlóan szorult helyzetben lévő diákot és adja neki a pénzt.

A ’Pay it forward’ kialakulásának története után, holnap végre veszünk egy gyakorlati példát – méghozzá a céges adományozás témaköréből.
 

Címkék: adomány önkéntesség pay it forward

Szólj hozzá!

 A 'Help the Oma' kampány

Sorozatunk második részében egy 2010-ben, Frankfurtban indított kampányt veszünk górcső alá.

Eljött az idő, hogy megismerjük a 89 éves Klara nénit, a 86 éves Charlotte nénit és a 82 éves Maria nénit. Őket vetette be titokban akciójához Frankfurt utcáin a német evangélikus egyház szeretetszolgálata. Céljuk az volt, hogy önkénteseket toborozzanak jószolgálati munkájukhoz.

A nagyik a város főbb utcáit járták és mindössze annyi volt a feladatuk, hogy olyan helyzetekbe keveredjenek, amelyekkel koruknál fogva nap, mint nap találkoznak, és közben mások segítségére szorulnak. A zebrán való átkelés vagy a jegykiadó automaták használata nekik már komoly fejtörést okoz. Mindezeket pedig úgy tették, hogy titokban kamerára vették a segítőkész, a néhol zavarodott, olykor pedig a rájuk dühös járókelőket is. A nagyik pedig átnyújtották a segítőkész járókelőknek a kampány szórólapját, melyen ez állt: „Pont olyan embereket keresünk, mint Te vagy!”

Ami még nagy lökést adott a kampány sikerének az a külön, erre a célra létrehozott honlap volt. Melynek címét egyébként a szórólapon is jól láthatóan feltüntettek. A honlapon megtekinthetők az utcai videók, leírást kapunk a szeretetszolgálat munkájáról és az önkénteskedéshez is ellátnak tippekkel.

A kampány mögött egyébként a Saatchi & Saatchi német irodája áll – ők voltak az ötletgazdák. Véleményük szerint a legjobb módja a jó önkéntes munkaerő megtalálásának azokon a helyeken keresgélni, ahol az idősek gyakran segítségre szorulnak: gyakorlatilag a hétköznapi életben, az utcán. Az itt segítő kezet nyújtók pedig kiválóan alkalmasak a szeretetszolgálati tevékenységekre is. Az idősek segítése ugyan csak egy szelete a szeretetszolgálati munkáknak, de jól illusztrálja azt, ami minden önkéntesük közös vonása: a felebaráti szeretetet és a mások iránti segítőkészséget.

A kampány eredménye pedig igencsak kiemelkedő volt. A sajtó rákapott a témára és a szeretetszolgálat olyan publicitást kapott, mint még korábban soha. A nagyik beszédtémává váltak. Ami pedig a tényleges sikerről tanúskodik: az elvárás minimum 10 új önkéntes toborzása volt. Mivel három nap elteltével már 46 jelentkező volt bátran kimondható: a kitűzött célt elérték. Sőt.

Címkék: németország ötlet önkéntesség szeretetszolgálat help the oma

Szólj hozzá!

A Don't 'Almost' Give kampány (folytatás)


A kampányt a 2006-os év végén indították. Milyen megfontolások álltak mögötte? A tervezők abból indultak ki, hogy az amerikaiak igen nagy összefogást tanúsítottak a korábbi években a különböző krízishelyzetekben (pl. szeptember 11., Katrina-hurrikán) és elérkezettnek látták az időt, hogy a nonprofit szektor támogatására egy általános ösztönző kampányt indítsanak. Tehát szerették volna elérni, hogy katasztrófa nélküli időszakokban is adományozzanak, önkénteskedjenek (még bátrabban) az emberek. Jó tudni, hogy az adományozói/önkéntes kultúra eleve igen magas szintű az USA-ban. Ezen próbáltak még növelni a Don’t ’Almost’ Give kampány beindításával.

A kampány konstrukciója tényleg jó ötlet: az önkéntesek és adományozók mozgósítása a krízismentes időszakokban. Ilyesmivel korábban még nem álltak elő. Megjelenésében is egy igen jól kivitelezett, színvonalas és hatásos minőségű anyag született. Sőt, igen nagy publicitást is kapott a kampány. Még a Super Bowl reklámok között is szorítottak neki helyet a TV-ben (pedig az amerikai foci nagydöntője alatt tavaly 2,6 millió dollárba került 30 másodperc reklámidő).

 

A kampányt ennek ellenére nem tartották teljesen sikeresnek. Egyes szakértők szerint az alkotók (akik valószínűleg valamelyik giga-médiaügynökség lehettek, kevesebb adományszervezési jártassággal) néhány téves feltevéssel éltek. Véleményük szerint a jó szándék és a tétlenség/nemtörődömség szembeállítása elhibázott gondolat: Ugyanis aki eleve szokott adományozni inkább azt mérlegeli, hogy az ő segítsége mennyire járul hozzá a probléma megoldásához (őt mégsem nevezhetjük azért tétlennek). Tehát így rendszeres adományozókat még nagyobb erőfeszítésre nem lehet ösztönözni. A tétlenség megjelenítésén keresztül talán inkább azok elérhetőek, akik még soha nem adományoztak. Kik is ők? Az alkotók a 18-34 éveseket jelölték meg célcsoportnak. Viszont részükre – az elemzés írója szerint – annyi esélyünk van eladni az adományozást, mint egy nyugdíjasnak a gördeszkát. Harmadrészt az adományozást általánosítani is hiba. Ez teljesen egyéni cselekedet, egyénenként változó indítékokkal.

 

Nem tudni mennyire adtak aztán ezekre a véleményekre – ami valljuk be kissé megfoghatatlannak és erőltetettnek is tűnik. Az tény, hogy jelentősen nem változtak a trendek. De legalább sokan elmondták, hogy ez a kampány mennyire tetszik nekik.

Címkék: amerika ötlet tervezés majdnem almost give

Szólj hozzá!

A Don't 'Almost' Give kampány


Néhány érdekesebb adományszervező kampányról indítunk rövid sorozatot, mellyel inkább az ötletet szeretnénk kiemelni – nem feltétlen a kampány sikerességét. Noha ez a kettő dolog (az ötlet és a siker) általában azt gondoljuk összefügg, a most bemutatásra kerülő kampány esetében nem feltétlenül mondható ki.
Lássuk elsőre az USA-ban megvalósított Don't 'Almost' Give kampányt (ami kb. annyit tesz egyszerű fordításban, mint Ne csak ’majdnem’ adj!).
A kampány alapvetően arra a pillanatra épít, amikor úgy döntünk, hogy most inkább nem adományozunk vagy segítünk. A reklámszpotok ennek a meg nem történt eseménynek a több mulasztásra visszavezethető következményeit jelenítik meg és a „Mi lett volna, ha mégis adományozok.” gondolatát próbálják felébreszteni a nézőben.

Az egyik legjobban sikerült epizód a „mankós” szpot.

A narráció: "Ez az ember majdnem megtanult járni. Abban a rehabilitációs központban, ami majdnem megépült. Azon emberek által, akik majdnem adományoztak rá. Mennyit ér a majdnem adni? Nagyjából annyit, mint a majdnem járni."

A meg nem történt jócselekedetek számos következményét mutatják be a többi epizódban is: többek között a segítség nélkül maradt hajléktalant (aki „majdnem” túlélte az éjszakát), az elkallódott gyerekeket, vagy a kilakoltatott családot.



 

A kampány háttere:
A kampány az Ad Council nevéhez fűződik, amely egy mondhatni közalapítvány-szerűen működő nonprofit szervezet. Fő feladatuk az országos szintű közcélú jótékonysági felhívások közvetítése az Egyesült Államokban már hetven éve. Érdekesség, hogy a II. Világháború folyamán alapították (Háborús Reklám Tanács néven). Eredetileg a marketingeszközöket a háború sikeres megvívása érdekében vetették be. Ez végül is érthető: akkoriban ez volt a legfőbb közcél...

 

A folytatásban kitérünk arra is, hogy mik a kampány igazán jó pontjai és, hogy miért nem aratott osztatlan sikert a kampány...
 

Címkék: amerika ötlet majdnem almost give

Szólj hozzá!

5 tipp, amivel tuti elfuserálod az év végi kampányod


Sorozatunk befejezéséhez érkezvén vessünk néhány pillantást a lehetséges hibákra – melyeket valójában is elkövettek. Szerencsénkre mások okulhatnak belőle, így el is lehet kerülni őket. Nézzük hát mik a sikertelen év végi adománygyűjtő kampány titkai:

1.    NE frissítsük a honlapunkat az év végi kampányunkhoz igazítva!
Pedig jó tudni, hogy az adományozók – még azok is, akik postai csekken fizetnek be – leggyakrabban honlapunkat böngészik át, hogy (még több) információhoz jussanak.
Tehát, még ha nincs is túl szép kinézetű honlapunk, a legfrissebb információkat fel kell tüntessük!

2.    NE küldjünk emailben is felhívást azon adományozóinknak, akiknek megvan az elektronikus levelezési címük is!
A több csatornán való megszólítás csak növelheti kampányunk sikerét. Egy emaillel emlékeztethetjük adományozóinkat a gyűjtésünkre vagy akár bővebb, frissebb információkkal is elláthatjuk őket. Mindenféleképpen érdemes ösztönözni így is a megszólítottakat!

3.    Tegyünk úgy, mint a családtagjainknak szánt ajándékokkal és rejtsük jól el jótékonysági kérésünket egy mondat végére (lehetőleg egy bekezdés közepén elhelyezve).
A olvasó számára könnyen felismerhetővé kell tenni a levelünkben azt, hogy milyen célra gyűjtünk és mit kérünk tőle. Emeljük ki és tegyük láthatóvá ezeket a részeket!

4.    NE küldjünk az adományokra semmilyen formában meleg és hálával teli köszönetet!
Ha esetleg mégis megtesszük, az ne egy személytelen, sablonszöveg-szerű maszlag legyen. A köszönetben jelezhetjük, hogy az adomány eljutott hozzánk, illetve feltüntethetünk (nem túl sok) egyéb információt is a gyűjtésünkről.

5.    Évről-évre ugyanazzal a kéréssel forduljunk adományozóinkhoz!
Jó, ha bizonyos dolgokat rutinból oldunk meg. De ha kifogyunk az ötletekből és minden év végén ugyanazt a kérést próbáljuk megfogalmazni, ugyanazt a grafikát használjuk, akkor ne csodálkozzunk azon, ha idényenként egyre kevesebb adomány érkezik.

 

Címkék: adomány elront év vége

Szólj hozzá!

„Ahol embert találsz, ott esély van a szeretetre is.” – Seneca

 

Év végi kampányról szóló sorozatunkban most térjünk ki néhány szóval arra, hogy miért is érdemes ekkor (mármint az év utolsó két hónapjában) adománygyűjtést végeznünk.

A „miért érdemes?” kérdést természetesen szervezetünk missziója felől kell megközelíteni. A támogatások gyűjtése nem önmagáért, hanem az általunk képviselt jótékony célok megvalósítása érdekében kell, hogy történjen. Fontos ezt kiemelnünk, mivel például számos pszichológiai tényező is hat ebben az időszakban, melyek az embereket nagyobb támogatások nyújtására sarkallják. A megnövekedett adományozói kedvet pedig felelősséggel és, mint említettük, csakis a jótékony céljaink megvalósulása érdekében szabad mozgósítanunk.

Nézzünk tehát néhány érvet, amelyek az év végi adománygyűjtés mellett szólnak:

 - Az egyik legalapvetőbb indok, hogy az emberek karácsony előtt és alatt sokkal adakozóbbak. Sokunkat elragad az ünnepi napok magasztossága és hálából, segíteni akarásból vagy egyéb indíttatásból szeretnénk kézzelfogható (tárgyiasult vagy pénzbeli) adománnyal is kifejezni ezt az érzést. Ironizálva: nemcsak a szívünket nyitjuk meg, hanem a pénztárcánkat is.

 - A statisztikák is emellett szólnak. Magyarországi adatokról még nincs tudomásunk, de nyugat-európai és észak-amerikai kutatások szerint az alapítványok az éves adományaik 40-70 százalékához a november-decemberi időszakban jutnak hozzá. Egy online adományozással foglalkozó kutatásból pedig kiderül az is, hogy az adományok átlagértéke ekkor 25 százalékkal magasabb, mint az év ezt megelőző hónapjaiban. Lehet, hogy a konkrét adományok értéke nálunk jóval alacsonyabb, de az előbbi két mutató hasonló lehet Magyarországon is, mivel ugyanazon kultúrkörhöz tartozunk.

 - Ugyan még kiemelhető szempont, de már sajnos csak a céges adományozást érintheti az érvényesíthető adókedvezmény lehetősége.

 - Végül pedig érdemes megemlíteni, hogy az év vége kitűnő alkalom, hogy beszámoljunk adományozóinknak szervezetünk év során elért eredményeiről, valamint a jövő évet érintő terveinkről. Egy ilyen értesítőhöz kitűnő ötlet mellékelni adománykérést is.

Szólj hozzá!

Nyilatkozattétel az 1%-ok felhasználásáról


Ismét fontos tennivalójuk van az 1% ügyében azoknak a civil-szervezeteknek, amelyek számára folyósított az adóhivatal 1%-os pénzt 2010-ben (továbbá azoknak is, amelyek tartalékoltak 2010-re 2008-ban vagy 2009-ben folyósított 1%-os pénzt).
Minthogy az idén október 31. munkaszüneti napra esik, november 2-áig kell elkészíteni és az ügyfélkapun keresztül beküldeni az 1%-os támogatás felhasználásáról szóló 10KOZ számú elektronikus nyomtatványt.  Ebben azoknak a pénzeknek az elköltéséről és részbeni vagy teljes tartalékolásáról kell nyilatkozni, amelyeket az adóhatóság 2010-ben folyósított, legyen szó akár a 2010-ben az adózók által felajánlott pénzről, akár a korábbi években felajánlott, de pótlólag 2010-ben folyósított (általában kisebb összegként érkezett) tételekről.  Azoknak a pénzeknek a felhasználásáról is nyilatkozni kell, amelyeket a szervezet tartalékolt a korábbi két évben (és már felhasznált vagy tovább tartalékol), továbbá amely összeget felhasználni nem tud, mert már nem tartalékolhatja tovább a törvényi szabályozás korlátai miatt.


A témában kiadott adóhivatali tájékoztató itt érhető el.
 

Címkék: apeh határidő nyilatkozat nav

Szólj hozzá!

„Legyenek példák és modellek a tetteid, nem pedig egy-egy cél elérésének puszta eszközei!” – Szilárd Leó 

 

Az év végi adománygyűjtésről szóló sorozatunkban a szervezeti kultúra és különböző eszközök szerepének elemzése után, jelen jegyzetünkben a kidolgozott eljárások szerepére térünk ki.

Ha már a korábbi évek során megvalósítottunk adománygyűjtő kampányokat – nem csak karácsony előtt – akkor biztosan minden esetben újabb és újabb tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak. Ezeket a buktatókat, praktikákat nem csak az emlékezetünkbe kell elraktározni. Fontos, hogy dokumentáljuk: még, ha nem is a történésekkor, de legalább a kampányidőszakot követően ki kell értékelni az eseményeket. A különböző szubjektív véleményeken, „puha” információkon kívül akadnak olyan tapasztalatok, visszajelzések, melyek könnyen adatokká, illetve „lépésekké” konvertálhatók át. Ilyenek a munka során szerzett kapcsolatok, döntési pontok vagy időtávok. Ezek mondhatni minden egyes kampány során viszonylag fix tényezőként jelentkeznek (a kampányok egyedi megjelenése, formái mellett).

 

Ezeket az információkat fontos, hogy hasznosítsuk. Segítségükkel fel kell vázolnunk egy leírást, ami támaszként szolgál majd a jövőben. Mik is ezek?

Pl. egy regiszter, ami tematikusan fellelhetővé teszi, hogy kihez kell fordulni bizonyos ügyekben (mind szervezeten belül, mind a külső kapcsolatoknál).

Ezen túl létrehozhatunk különböző sablonokat, táblázatokat is, melyek a pénzügyi tervezésnél, időbeosztások megtervezésekor jöhetnek számításba. Különböző képletek alkalmazásával még inkább gyorsíthatunk a jövőbeli tervezéseinken.

Folyamatábrák, diagramok segítségével pedig lemodellezhetjük a kampányok alapvető lefolyását, időbeliségét.

 

Ilyen „térképek” alkalmazásával a szervezet jelentős időt és pénzt takaríthat meg egy-egy újabb kampány lebonyolításakor. Nem beszélve arról, hogy mindez egy zsúfolt, tevékeny időszakban történik, amikor tényleg minden óra számíthat. Igen nagy hasznot jelent ez a munkaerő fluktuációja esetén is: a könnyebb betanulást és beilleszkedést is segíti, ha megfelelő modellekkel, leírásokkal rendelkezünk.

 

Ám ne feledkezzünk meg arról, hogy minden egyes kampány után meg kell tennünk a kiértékelést. Ami alapján az eljárás-rendszerünket periódusonként frissítenünk is kell.

Címkék: adomány eljárások év vége

Szólj hozzá!

"Ej, ráérünk arra még!" - Pató Pál

 

Az év végi adománygyűjtő kampánnyal foglalkozó jegyzet-sorozatban korábban már kitértünk a  szervezet működésére, kultúrájára, mint befolyásoló tényezőre. Most nézzük meg az alkalmazott eszközök szerepét.

Nagyon fontos tisztában lennünk azzal a ténnyel, hogy miután túlestünk a kreatívok véglegesítésén azzal a kész, kézzelfogható anyag nem lesz az irodánk ajtaja előtt varázsütésre a következő pillanatban. Kissé erőltetett tanácsnak tűnik mindez, de a XXI. század technikai felgyorsulása közepette mégis gyakran ez a benyomása lehet az egyes beszállítóknak - mármint, hogy a megrendelők valami ilyesmire számítanak. Leginkább a versenyszektor vevői oldalán állóknak köszönhető ennek a „nézetnek” a térnyerése.

Tény, hogy manapság egy-két perc alatt változtathatunk már internetes kampányunk üzenetén, vagy néhány óra alatt digitális nyomdákban elkészíthetjük szórólapjainkat – akár néhány darabos példányszámban is. De mindezek jelentős többletköltséget is jelenthetnek. Ezért is fontos az eszközök megfelelő tervezése és a tervek végrehajtása.  Például a már előbb említett internetes kampány előre automatizálásával, vagy a szórólapjainkon megjelenő üzeneteink jól megtervezettségével plusz költségeket kerülhetünk el. Nem jelent így többletráfordítást az alkalmazott szaktudást igénylő beszállítók váratlan, sürgős időben való riasztása (pl. informatikusok, grafikusok vagy akár futárszolgálatok), sem a nyomdai kis mennyiségekből származó magas egységárak.

Az előzőekben csak  két példával szemléltettük, hogy mire érdemes figyelni és, ha kicsit több időt hagyunk, akkor költséghatékonyabb kampányt bonyolíthatunk. Ez minden eszközre vonatkozik.

 

Lássuk további példákkal is, hogy milyen átfutási időkkel érdemes számolni általánosságban az egyes eszközök elkészítésénél (biztonsággal, kisebb ráhagyásokkal):

Nyomdák: 4-10 munkanap, (egyszerű szórólaptól kezdve a címzett küldeményekig)..

Elektronikus kampányelemek, ha megvannak már az alapverziók és csak további változatok szükségesek: 1-3 munkanap.

Az újságok, magazinok megjelenés előtt 2-3, illetve 5-10 munkanappal kérik be a kész hirdetéseket attól függően, hogy napilapról vagy heti-/havilapról van-e szó.

Az óriásplakátok végleges terveit 7-10 munkanappal megjelenés előtt kell leadni.

Szállítás, fuvarozás: 1-2 munkanap.

TV/rádió: 5-15 munkanap adásba kerülés előtt (kontrollálás miatt).

Rendezvényhelyszínek biztonsággal való foglalása: 2-6 hónappal az esemény előtt.

Az alapvető grafikai tervezés több korrektúrafordulót számolva: 10-30 munkanap.

 

Ezeket az átfutási időket célszerű még a tervezési időszak elején felvázolni, így könnyebb az egyes részfeladatok határidejét is megadni.

Címkék: tervezés adomány év vége

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása